Címkék

A szivárvány kirakó 1.rész

A természetes játékok koronázatlan királya, az az a fa szivárvány 1.rész

Lassan egy éve érik bennem a gondolat, hogy írjak egy összetettebb posztot (cikket) a facebook csoportunk leges legnépszerűbb játékáról. Elsősorban szivárvány kirakónak hívjuk, de nevezzük árkádoknak, íveknek is, hiszen eltérő színekben létezik, így nem mindig az eső és a nap gyümölcsét ábrázolja. Ahhoz, hogy megértsük mi ez valójában, mindenképp a múltját kezdtem el kutatni, honnan is ered ez az igazán nagy rajongást övező játék?
Kutatómunkám egészen 1810-ig vezetett vissza, méghozzá Johann Wolfgang von Goethe A színek teóriája című munkájához, melyben nem kifejezetten a száraz tudomány irányából közelíti meg a témát, érzékekről és a természettel való kapcsolatról ír benne, a tőle megszokott költői stílusban. Ő azonban nem egy irodalmi műként tekintett erre a munkájára, hanem tudományos alkotásnak gondolta. Így kerül a szemlélet és téma kapcsolatba a pedagógiával, Rudolf Steiner munkássága során. (Nem Waldorfos körökben mozgó olvasóknak leírom, hogy Rudolf Steiner a Waldorf atyja, Goethe munkásságát is feldolgozta pályafutása során.) A színek spirituális megközelítése is ihlette a Waldorf pedagógiában való használatukat. Többször olvastam a szivárványról, mennyire visszatérő motívum a Waldorf oktatásban. Sajnos már nem tudom hol, de hallottam olyan Waldorf iskolai gyakorlatról, ami a helyes íróeszköz tartást gyakorolja, csuklómozgásra koncentrál azzal, hogy kisebb szivárványokat rajzolnak a gyermekekkel, ezzel fejlesztve a finommotorikát. Ugye mennyivel pihentetőbb és élvezetesebb ez a gyakorlat, mint grafittal fehérre unalmas hullámokat vonalon belül rajzolni? A színek terápiás hatásáról azt hiszem így nem kell többet írnom. A játék első nagy jelentősége a színeiben rejlik.
De akkor honnan a forma? Steiner által elképzelt eszközök nyitott végűek, arra tervezte őket, hogy a korai gyermek fejlesztést stimulálják játszva és tapasztalat szerzés során. Ez a játék azonban  az ő életében valószínűleg még nem létezett, vagy is semmilyen erre utaló írást nem sikerült találnom. Az ellenkezőjére pedig annál inkább.
Egy játékkészítő családból származó kortárs ausztrál művésznő (Emily Floyd) utal munkásságában arra, hogy ezek a játékok mai alakjukat, stílusukat köszönhetik a német bauhaus eszmének is. Legnagyobb alakja Alma Siedhoff-Buscher, fajátékainak stílusa nagyon nagy hatással volt ezekre a mai alternatív játékok világára így elég valószínű, hogy az ívekhez innen is nyertek inspirációt. Arra,hogy mikor és kik készítettek először fa szivárvány kirakót a mai alakjában, nem találtam pontos információt. De az biztos, hogy 1970-es években német és osztrák Waldorf körökből került valahogy az ezzel a játékkal is elhíresült családi vállalkozás (Grimm’s) kezébe a termék, melyből ők kezdtek el kereskedelmi céllal készíteni nagyobb mennyiséget. Ezután még sokáig csak Waldorf körökben volt népszerű, majd beszivárgott más alternatív pedagógiai válogokba is (Pl. Montessori) sokoldalúságának köszönhetően. Ahogy Floyd írja le, ez egy végtelen számban kirakható kirakó, puzzle. Felhasználásának tényleg csak a képzelet szab határt, a kreativitás hullámát meglovagolva szárnyal, számtalan sok új szerepbe bújva, megtestesítve a nyitott végű játék tökéletes fogalmát.

Az alapanyag, a fa adja a játék negyedik legfontosabb tulajdonságát. Az eredeti játékot egyetlen egy fa darabból vágják ki, kerülve a ragasztást. Színezésen és némi ápoló olajon kívül nem kezelik komolyabb anyagokkal, csiszolása enyhén durva, nyersnek mondható. Kimunkálásán nagyon sok múlik, a forma és tapintás terén is. Előnyösebb, ha nem tökéletes körívet írnak le, hanem tényleg az elfekvő szivárvány felé hajlik egy kicsit. (Ezt úgy látjuk, ha 2 szivárványt össze fektetünk inkább egy O betű formát alkotnak mint tökéletes kört.) Ezért lehet vele olyan jól építeni, gravitáció határait feszegető egyensúlyozott építményeket alkotni. Persze napjaink profitorientált mainstreem játékgyártói is elkezdték az olcsóbb verziókat gyártani, lakkozott, préselt fa vagy műanyag formában, melyek teljesen alkalmatlanok erre. Lehet ettől még használni őket, de építeni, ügyességi játékot játszani nem igazán.

Aki teljes mértékben szeretne a játék nyújtotta élményben elmerülni, vásárlás vagy készítés előtt tartsa szem előtt az 4 fő tulajdonságot:  
-alapanyaga fa
-megfelelő kimunkálás
-eredeti forma
-színek (natúr esetén minta)

Végezetül összefoglalom a vásárlás utáni hasznos tanácsokat, amelyeket a csoportból szedtem össze szivárvány tulajdonosoktól:
Miután megérkezett, ha fóliában van, szurkáljuk meg a fóliát vagy bontsuk ki, hogy kapjon levegőt, sajnos volt rá példa, hogy bepenészedett. Ha érdesnek találjuk, akkor se csiszoljuk le, ennek ez a lényege, természetesen ha szálkás, akkor inkább vegyük fel a kapcsolatot a készítővel. Olvassuk el a készítő leírását, a fát természet alkotta, mintázata átüthet, színek más milyenek lehetnek mint amivel esetleg találkoztunk eddig. Szeretném ide beidézni például a magyar Grimms forgalmazó bolt mamami leírását a témában: “A szivárványok, és általában a Grimm's fajátékok nagyon szigorúan vett, komoly fenntarthatósági törekvések mellett természetes festékekkel, pazarlásmentes gyártási metódusok használatával készülnek. A fa erezetének, göcsörtjeinek, mintázatainak megjelenése, akár erős átütése a festésen, az ívek vonalában tapasztalható esetleges eltérések, minimális méretkülönbségek NEM hibák, hanem a faanyag feldolgozásának természetes velejárói.”

Hamarosan jövök a cikk második részével, melyben a jelenleg elérhető forgalmazók és készítők termékeivel jövök, összehasonlító képekkel, méretekkel és személyes tapasztalatokkal a csoportból!

O-H-L

Photo By Évi
Források:
A facebook csoportban kommentek, posztok

(Ha valaki úgy érzi, valótlan amit írtam, kérem ne hezitáljon írni, sajnos nem sok hivatalos forrás állt rendelkezésemre és nem vagyok Waldorf pedagógiával mélyen ismert sem.)
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Kedvenc témák